Néhány napja úgy döntöttem, hogy itt hagyom Kolozsvárt, Erdély szívét és hazaköltözöm a kisvárosba, Erdővidék közepébe, Barótra, ahol felnőttem és életem legnagyobb részét töltöttem. Mivel már 5 hónapja reménytelenül kerestem a munkát itt, rájöttem, hogy nem is szeretem a nagyvárosokat és a nyüzsgést. Nekem olyan helyre van szükségem, ahol mindenki ismer mindenkit, minden alkalommal akad egy-két jó szava az emberhez, és ezt otthon kaphatom csak meg. Ezért hétvégén veszem a sátorfámat és ezentúl otthonról írom le az újabbnál-újabb tapasztalataim. Bizonyára most azt kérditek, hogy találok majd egy kisvárosban állást, ha ez egy nagyvárosban sem ment...Hát sehogy. Egyetlen esélyem, ha szerzek néhány nagyon jó ismerőst, akik segítenek majd elhelyezkedni. Mivel pedig már három éve eljöttem otthonról ez az út sem lesz zökkenőmentes. Tehát arra kérlek szurkoljatok nekem.
Szia!
VálaszTörlésVéletlenül akadtam a blogodra, de egyből otthon éreztem magam, ha lehet ezt így mondani, mert hasonló cipőben járok, mint te. Annyi különbség van, hogy én túl vagyok egy gyerekszülésen és egy éve próbálok visszatalálni a munka világába. Nagyon lelkesen kezdtem az álláskeresést, mert azt gondoltam van annyi minden a hátam mögött szakmán belül, hogy a legtöbb helyre jól eséllyel pályázzak. Hát nagyot kellett csalódnom. A legtöbb helyre még csak be sem hívtak állásinterjúra, ha pedig megtették jobban érdekelte őket az, hogy akarok-e még gyereket, milyen gyakran beteg a gyerekem, mint én magam. Valahogy úgy vagyok, mint te most. Az önbizalmam a béka feneke alá került, fogalmam sincs, hogy mit hogy írjak át az önéletrajzomban, vagy min kellene változtatnom, hogy legalább a szamárlépcső aljáról újból mindent elkezdhessek.
Mostanában kezdem átértékelni a diplomám jelentőségét. Van, igen megcsináltam, már letettem az asztalra a "nem vagyok olyan hülye" papírt, mégsem megyek sokra vele. Elkeserítő, de ez van.
Remélem, te hamar találsz állást és egyenesbe jön az életed. Sokan járnak hasonló cipőben, ami gondolom nem vígasztal, de azért tudd, így vagy úgy mindenki megbirkózik ezzel, neked is menni fog. Tarts ki!
Sosa
Budapest
Szia!
VálaszTörlésNagyon köszönöm a kedves szavakat és a biztatást. Én is szembesültem már azzal, hogy egy női jelölthöz másképpen viszonyulnak és mindenképp az érdekli őket, hogy mikorra tervezzük a családalapítást. Ez sajnálatos. Na de kitartást kívánok a továbbiakban és sok szerencsét.