A pozitív gondolkodás-átok vagy szerencse?

Ma olvastam egy cikket, amely azt taglalta, hogy a pozitív gondolkodás kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben pedig méreg. Méreg, mert letéríthet utunkról vagy megállít a célunk elérésében. Higgy és Kérd, mert megadatik elv sokat segíthet egy állás megszerzésében. Talán van valami benne. A rossz dolgokban is meg kell találni a jót. A mi esetünkben egy elutasításban is lehet jó: nem nekünk való az állás, nem szeretnénk a munkahelyünket stb. Szerintem van igazság alapja az elvnek, de nagyon nehéz ez alapján élni, főleg mikor tudod, hogy azonnal állásra van szükséged és nincs már időd keresgélni.
Amint tovább olvastam a tanulmányt nagy megdöbbenésemre hatalmas fordulatot vett a mondanivaló. Két olyan állítással álltam szemben, amelyek letaglóztak és eltöprengtem. Az egyik, hogy a pozitív gondolkodás ereje hazugság és a másik, hogy a pozitív gondolkodás ereje semmi. Akkor meg miről is beszélünk most? De ekkor a tanulmány visszarántott a földre és ezt írta: ami igazán értékes és hatásos, az a pozitív cselekvés. Ennek alapja, hogy mindig úgy cselekszel, hogy az a lehető legjobb legyen számodra és mások számára is. A kettő között valóban nagy különbség van, mert a pozitív gondolkodás átcsaphat álmodozásba, és álmodozással nem juthatsz előbbre. De a pozitív cselekvés jókat ígér, bár sokkal nehezebb, mert meg kell tanulni úgy cselekedni, hogy az ne csak neked legyen jó, hanem másoknak is.
Régebben teljes mértékben elítéltem az ilyesfajta önsegítő könyveket és tanulmányokat, de ha jól belegondol az ember néha van valóság alapja. Nem azt mondom, hogy teljes mértékben egyet értek velük, de találhatunk jó dolgokat is, ami talán nem közvetlenül a célunk elérésében segít, hanem abban, hogy megváltozzunk.